Bűntelen lelkű, makulátlan ember
nem szorul maurus gerelyekre, íjra,
mérgezett nyíltól dagadó tegez sem
keli neki, Fuscus,
bár az örvénylő, viharos habok közt,
bár a Kaukázus szigorú gerincén
keljen át, vagy hol mesebéli völgyét
mossa Hydaspes.
Engem is, lám, hogy kikerült a farkas,
míg az erdőben Lalagém daloltam,
védtelen, s gondtól szabadon bolyongtam
birtokomon túl;
ily csodás szörnyet sohasem nevelt még
harcias Daunus sürü tölgy-vadonja,
sem Jubának földje, a rőt oroszlán
szomjú tanyája.
Tégy le bár Észak tunya jégmezőin,
hol meleg széltől falevél nem éled,
mely vidéket köd takar, és sanyargat
Juppiter átka,
tégy a Napnak tűzszekeréhez engem
oly közel, hol nem lakik ember - ott is
szép mosolygású Lalagét imádom,
szép csacsogómat.
Bede Anna fordítása
Megjegyzések
Megjegyzés küldése